Majorságunk két kis alpakával bővült. Süti és Fülöp szépen cseperednek, egyre inkább hozzászoknak a simogató kezekhez. Fél éves korukig legfőbb dolguk, hogy növekedjenek, aztán pedig indul a kiképzés, hogy szüleikhez hasonlóan ők is terápiás állatok lehessenek.
A békés és barátságos alpakák olyanok lelkét is megsimogatják, akik más terápiás állattól megijednének. Magyarországon egyedülálló módon – a Baráthegyi Majorságban – segítenek a fogyatékossággal élő, főleg autista gyerekeknek, akik különösen nehezen teremtenek kapcsolatot a külvilággal. Számukra ugyanis riasztó lehet akár a terápiás kutya is a közvetlenségével vagy a terápiás ló, már csak a méretéből adódóan is – a dél-amerikai, háziasított tevefélék azonban a legfélénkebb gyerek szerint is „aranyosak”.
Az alpakák nem siettetik vagy kényszerítik a figyelmet, emellett rendkívül tanulékonyak és engedelmesek. Simogatásuk, a velük való kirándulás, kisebb feladatok elvégzése különleges élményt, nyugalmat, kontroll érzetet biztosít, növeli az önbizalmat, önbecsülést, segíti a kapcsolatteremtést, oldja a depressziót, javítja a hangulatot – olyanoknak, akiknek máshogy nem is lenne módja erre.
